2011. május 21., szombat

A gyülekezeti ház tetejének "restaurálása"













Mivel a gyülekezeti ház tetejéről a tegolákat rendszeresen tépázta a szél, április végén Páll Tamás, Kovács Ferenc és ....Balázs ellátogattak hozzánk, hogy elvégezzék a szükséges munkálatokat. Balázs és Ferenc a háztetőn levő tegolákat „égették” valamilyen speciális technikával (hogy mit el nem kell végeznie egy presbiternek! Pál apostol sátorkészitése jutott eszembe, amikor megpillantottam Ferencet a háztetőn...azt hiszem azért a sátorkészités kevésbé veszélyes feladat, mint a háztetőn macska módjára mászkálniJ) Tamás bácsi jóvoltának és szakértelmének köszönhetően végre megszűnt az emeleti mosdó kellemetlen szaga, amely rendszeresen átszivárgott a mosdó melletti gyermekszobába. Kati néni és Klári néni főzték az ebédet. Ion bácsi is segitkezett a munkálatokban.

2011. május 12., csütörtök

Május ötödikén ultrahangos vizsgálaton voltunk Székelyudvarhelyen. A nőgyógyász most is a szokásos kedvességgel, mókásáággal fogadott. Amint nézegette a kis magzatot, elnevette magát: -Á, a trónörökös. Tudják...vagy nem tudják?

Hát még nem tudtuk. Aztán az orvosnő megmutatta, hogy mit is kell látnunk...Szóval Isten fiúmagzattal ajándékozott meg. Ez különös. Természetesen mi éppen olyan szeretettel és örömmel fogadtuk volna azt a hirt is, hogy kislány a legfrisebb Zólya. De mégis van egy kis különös számunkra abban, hogy a két lány után kisfiú érkezik. Persze még van egy jó futamnyi a szülésig...Remélem Isten kegyelme továbbra is őrizni fogja a Pocaklakót szeptemberig...majd tovább is idekinnt.

Placenta nem maradt bennt, amint azt itt a Zsil völgyén vélték látni. A magzat feje sem kisebb a kelleténél. A nőgyógyász mindent rendben talált...természetesen hozzátette:

-Azt nem tudjuk biztosra mondani, hogy egészséges lesz.


A szüleimnél eltöltött kevés időre az időjósok sok csapadékot jósoltak. Isten azonban különös módon áldotta meg az ottlétünket. Szép napsütéses napok voltak...ismét kegyelem.


A vizsgálatról hazafele találkoztam egy volt kolleganőmmel, akinek fia tanitványom volt...és az idén ballag. Röpülnek az évek. Még mindig kedves számomra Siménfalva és az ottani ismerőseim.