pár hetes távollét után. Isten kegyelmes volt hozzánk az elmúlt időben. Jöttek nehézségek, félemek és problémák, ám mindeniken átsegitett és hordozott hatalmasan. Úgy néz ki, hogy egy ideig szünetelni fog férjem lipómáinak kiműtése-még van néhány, ám azok kisebbek. Megszussszanhatok egy ideig. Két hete sürgösségire kerültem, ugyanis megharapott (ne nevessetek ki) a lányom. Szopás közben, játékból. Fájdalmas volt és gennyezett a seb. Aztán Anna lányunk fázott meg és néhány napig szortyogott. A szüleimnél voltam, igy volt segitségem, mégsem tudok már pihenni napközben, mint azt tettem régebb. Isten azonban elvégezte, hogy örömmel tegyem feladataimat...Közben a lányok egyévesek lettek. Mivel férjem nagymamája épp bennt feküdt a sebészeten, összekapcsoltuk egy kis parki sétával a beteglátogatást...nosztalgiáztunk, immár a lányokkal. Az Úr megáldott...érdemtelenül ajándékozott meg e két élettel. És még annyi sok egyébbel is. Amikor gratulálnak a két leányzóhoz, mindig elmondom, hogy nem nekünk jár a gratuláció, hisz Isten formálta őket...Isten tervezte úgy, hogy két gyermek szülessen egyszerre. Mi semmit nem tettünk ezért. Egyedül Övé a dicsőség. Igyekszem képeket is feltölteni hamarosan...most azonban áldott Úrnapját Isten kedveltjeinek!
Viszont neked is!S adjon az Ur erot mindenhez!
VálaszTörlés