2010. szeptember 21., kedd

Hétvégi buli

zavarta meg házunk csendjét. Termés ünnepét szervezték meg Vulkánban 17-19-ig. Mindent közelünkben szerveztek. A színpad tőlünk kb. 2oo méterre, három ringlispír tőlünk 100 méterre(mindez légitávolságba, mert hát dombon lakunk) Első nap jó korán megkezdődött a zene-bona, de mindez semmi nem volt a szombati bulihoz képest. Az ablakaink zörögtek és állva a lábunkkal, lefeküdve pedig a párnán étrezni lehetett a basszust. Nem vagyok jártas a "modern" zenei műfajokban, de azt hiszem techno zene dübörgött délután öt órától mérsékeltebben, fél héttől 11 óráig rettenetesen. Miközben a háttérben ment az értelmetlen dübörgés, az "előadók" bele-belebődültek a sötétségbe "Hai să facem gălăgie în Vulkan". Azaz Gyertek keltsünk zajt Vulkánban. Erre az irdatlan tömeg ordított, sikoltott. Harmadik nap aztán a ringlispíres sem hagyta magát...a színpadon ismét népzene volt, a ringlispíres pedig bőgette a disco zenét. Ez a zenei egyveleg sem volt valami szívderítő. Elég ideges voltam...aztán az én majdnem végtelen türelemmel rendelkező férjem lecsendesített, vagyis inkább folyamatosan csendesítgetett. Valóban alkalmazkodni kell minden helyzethez és nem engedhetjük, hogy bármi is elvegye belső békességünket. Ez pedig hozzáállásunktól függ leginkább. Aztán egy-egy nyugodtabb periódusomban szörnyen szántam az összegyült tömeget. Milyen üres lehet az életük, ha ilyen olcsó, semmitmondó dübörgés hallgatására özönlenek.

3 megjegyzés: