IMAKÉRÉS

Június 12-én reggel Ion bácsit, Moanta Katalin férjét kórházba szállitották. Miután megállapitották, hogy szivinfarktusa volt, a Petrozsényi kórházba került. Hála az Úrnak itt stabilizálódott a helyzete. 21-én Petrozsényból Marosvásárhelyre küldték.

Kérünk imádkozzatok Ion bácsi gyógyulásáért, az orvosoknak bölcsességért valamint Kati néniért.

Evangélizáció, Úrvacsoraosztás és közös ebéd...képekben

Előkészületek

Evangélizációs alkalmakra és Úrvacsoraosztásra, majd közös ebédre készültünk. A tagok, szimpatizánsok nagy buzgalommal, teljes erőbedobással álltak a feladatok mellé. Takaritottak, finom kekszeket sütöttek az evangélizációs alkalmakra, ebédre hivták a vendégeket, még az itteni reggelihez, vacsorához is készitettek finomságokat, elkészitették a közös ebédet és finom sütik kerültek az asztalra. Mivel az evangélizációt megelőző napon megérkezett édasanyám, igy én is inkább részt tudtam venni a közös tevékenységek végzésében.

Kertünk

Férjem és a Kacsó házaspár segitségével hála az Úrnak ebben az évben az évben is lett egy kis veteményesünk. A lányokkal nem igazán tudok gyomlálni. Általában ők is szeretnének segiteni....aztán kigyomlálják a gyomok közül a salátát, sárgarépát és amikor evickélnek ki az ágyás közül, megtörténik, hogy úgy lecsüccsennek, hogy néhány hagyma bánja meg.
Az alábbi retek volt kertünk legnagyobbika.

Evangélizációs alkalmak

Román és magyar nyelvű evangélizációs alkalmakra készülünk június 9-11 között. 12-én Úrvacsoraosztásra valamint ezt követően egy közös ebédre. A Szász család látogat el hozzánk Kolozsvárról.

A tagok, szimpatizánsok lelkes segítsége most is tapasztalható. Buzgón imádkoznak az elkövetkezendő alkalmakért, pecsételgetik az értékes tartalmú könyveket, szórólapokat. A takarítás, főzés jövő héten vár ránk. Az Úr legyen kegyelmes hozzánk, hogy el tudjuk végezni a szükséges feladatokat.

A gyülekezeti ház tetejének "restaurálása"

Mivel a gyülekezeti ház tetejéről a tegolákat rendszeresen tépázta a szél, április végén Páll Tamás, Kovács Ferenc és ....Balázs ellátogattak hozzánk, hogy elvégezzék a szükséges munkálatokat. Balázs és Ferenc a háztetőn levő tegolákat „égették” valamilyen speciális technikával (hogy mit el nem kell végeznie egy presbiternek! Pál apostol sátorkészitése jutott eszembe, amikor megpillantottam Ferencet a háztetőn...azt hiszem azért a sátorkészités kevésbé veszélyes feladat, mint a háztetőn macska módjára mászkálniJ) Tamás bácsi jóvoltának és szakértelmének köszönhetően végre megszűnt az emeleti mosdó kellemetlen szaga, amely rendszeresen átszivárgott a mosdó melletti gyermekszobába. Kati néni és Klári néni főzték az ebédet. Ion bácsi is segitkezett a munkálatokban.

Május ötödikén ultrahangos vizsgálaton voltunk Székelyudvarhelyen. A nőgyógyász most is a szokásos kedvességgel, mókásáággal fogadott. Amint nézegette a kis magzatot, elnevette magát: -Á, a trónörökös. Tudják...vagy nem tudják?

Hát még nem tudtuk. Aztán az orvosnő megmutatta, hogy mit is kell látnunk...Szóval Isten fiúmagzattal ajándékozott meg. Ez különös. Természetesen mi éppen olyan szeretettel és örömmel fogadtuk volna azt a hirt is, hogy kislány a legfrisebb Zólya. De mégis van egy kis különös számunkra abban, hogy a két lány után kisfiú érkezik. Persze még van egy jó futamnyi a szülésig...Remélem Isten kegyelme továbbra is őrizni fogja a Pocaklakót szeptemberig...majd tovább is idekinnt.

Placenta nem maradt bennt, amint azt itt a Zsil völgyén vélték látni. A magzat feje sem kisebb a kelleténél. A nőgyógyász mindent rendben talált...természetesen hozzátette:

-Azt nem tudjuk biztosra mondani, hogy egészséges lesz.

A szüleimnél eltöltött kevés időre az időjósok sok csapadékot jósoltak. Isten azonban különös módon áldotta meg az ottlétünket. Szép napsütéses napok voltak...ismét kegyelem.

A vizsgálatról hazafele találkoztam egy volt kolleganőmmel, akinek fia tanitványom volt...és az idén ballag. Röpülnek az évek. Még mindig kedves számomra Siménfalva és az ottani ismerőseim.