HIRDETÉS

Keressük a "Kicsi vagyok én" kazetta-, vagy CD sorozatot. Hol lehet megrendelni? Kérlek segítsetek, ha tudtok.

Kegyelem

" Előmbe jön az én kegyelmes Istenem" -59. Zsoltár 11-

Mostanában foglalkoztatnak Isten kegyelméről, irgalmáról való kijelentések a Bibliában. Ezeket próbálom keresgélni és gyüjtögetni és lelkemet táplálni. Az elmúlt napokban a fennt említett igevers indított el egy egész gondolatsort bennem, miközben körülölelt és kenegette lelkem.

Hétvégi buli

zavarta meg házunk csendjét. Termés ünnepét szervezték meg Vulkánban 17-19-ig. Mindent közelünkben szerveztek. A színpad tőlünk kb. 2oo méterre, három ringlispír tőlünk 100 méterre(mindez légitávolságba, mert hát dombon lakunk) Első nap jó korán megkezdődött a zene-bona, de mindez semmi nem volt a szombati bulihoz képest. Az ablakaink zörögtek és állva a lábunkkal, lefeküdve pedig a párnán étrezni lehetett a basszust. Nem vagyok jártas a "modern" zenei műfajokban, de azt hiszem techno zene dübörgött délután öt órától mérsékeltebben, fél héttől 11 óráig rettenetesen. Miközben a háttérben ment az értelmetlen dübörgés, az "előadók" bele-belebődültek a sötétségbe "Hai să facem gălăgie în Vulkan". Azaz Gyertek keltsünk zajt Vulkánban. Erre az irdatlan tömeg ordított, sikoltott. Harmadik nap aztán a ringlispíres sem hagyta magát...a színpadon ismét népzene volt, a ringlispíres pedig bőgette a disco zenét. Ez a zenei egyveleg sem volt valami szívderítő. Elég ideges voltam...aztán az én majdnem végtelen türelemmel rendelkező férjem lecsendesített, vagyis inkább folyamatosan csendesítgetett. Valóban alkalmazkodni kell minden helyzethez és nem engedhetjük, hogy bármi is elvegye belső békességünket. Ez pedig hozzáállásunktól függ leginkább. Aztán egy-egy nyugodtabb periódusomban szörnyen szántam az összegyült tömeget. Milyen üres lehet az életük, ha ilyen olcsó, semmitmondó dübörgés hallgatására özönlenek.

Oda a nyár...

Jó volt. Isten kegyelmes volt hozzánk az elmúlt hónapokban is...bárcsak mindig ezt megláthatnám. Két táborban vettem részt én is a gyerekekkel. Az idősebbek táborában néhány előadáson is részt vehettem. Családias volt tábor-egyrészt sajnos, amiért nem volt sok jelentkező, másrészt meg ennek is megvoltak a maga előnyei. A hét folyamán jöttek-mentek az emberek. Voltak olyan személyek, akik csupán a hét közepéig lehettek velünk. Mások meg épp a hét közepén érkeztek. Néhányan csak az Úrnapjára jöhettek el.

A tábor végére lebetegedtünk mindannyian, így az elkövetkező hetek mandulafájással, szortyogással, köhögéssel teltek el-no meg a lányoknak való szirupbeadagolással, amitől mindig írtózom. Különösen Anna hisztizik a szirup bevételekor és bármit teszünk fele a takaróra, földre, ruhára megy.

Többször találkozhattam szüleimmel is...olyan hálás vagyok, hogy még Isten megtartotta életüket. Még mindig örömmel megyek haza és könnyezek, amikor búcsúzni kell.

Kedvenc versek

A lányok nagyon szeretik, ha szavalok nekik. Utánozzák a harkály kopogtatását, a nyuszik üldögélédét, fülelését, a szarka repülését. Ha ismertek írnátok még verseket, amelyeket szerettek másfél éves kor körül gyerekeitek?

Gazdag Erzsi:

ÁLMOMBAN...

Álmomban hol jártam?
Erdőben. S mit láttam?
Két nyulat, két szarkát,
kop-kop-kop, víg harkályt.

A nyulak füleltek,
két lábra leültek.
A szarkák csörögtek,
csörögve pöröltek.

A harkály, kop-kop-kop,
koppantott egy nagyot.
Elillant az álmom,
még most is sajnálom.

Ma reggel egy állítólagos agyvérzés után meghalt dédimama (párom nagymamája)...már érezzük hiányát. Beszélgetéseink során többször is bizonyságot tett arról, hogy hisz Krisztusban, mint egyedüli üdvözítőben. Reméljük, nem meghalt, hanem elaludt csupán, amint Krisztus is mondta miután Lázár meghalt. Reméljük, hogy már a mennyben van és örvendezik Megváltójának. Ilyenkor mindig elgondolkodom az élet értelmén...valóban semmik vagyunk és mint a mező virága, mely ma van és holnapra már elhervad, olyan az életünk. A halál perspektívájából átértékelődnek a dolgok. Annyi mindent másként szeretnék az életemben, de sokszor önmagamtól szeretném a változást. Ennek mindig kudarc a vége. Ilyenkor mindig meg kell alázkodnom Isten előtt, be kell vallanom teljes romlottságomat, és kérnem kell segítségét: Ő legyen az, aki elvégzi úgy az akarást, mint a véghezvitelt az Ő jókedvéből.